Kína ugyan már nem a világ legnépesebb országa (hiszen India beelőzte), így is iszonyúan nagy lakosságú területet alkot. Az ország közel 9 és fél millió négyzetkilométernyi területen fekszik, mégis csak ennek felé él a majd másfél milliárdnyi lakosság. (Az ország másik fele kősivatag.) A hatalmas népsűrűség a nagyvárosokban a legrosszabb. Ilyen Hongkong is, mely két Budapestnyi nagyságú területet foglal el, viszont fővárosunkkal ellentétben (ahol 1,7 millióan élnek), Hongong lakossága 7,4 milliós.

A kép forrása: life.hu

A népesség jelentős része olyan 30-40 emeletes felhőkarcolókban nyomorog, ahol egy-egy "lakás"alig néhány négyzetméter csupán. Sokszor egy ágy, egy mosogató, egy asztal, pár polc és egy illemhely alkotja a "berendezést". Hívják ezeket a lakhelyeket doboz-, illetve koporsó lakásoknak is.

A kép forrása: nap24.eu

A 10-11 négyzetméteres "lakások" már élhetőnek tűnnek, de vannak ennél kisebbek is. Egy-egy 10-11 m2-es lakásért egy átlagos hongkongi melós, a fizetésének felét fizeti ki. A többi élelemre megy.

Hihetetlen körülmények, emberhez nem méltó viszonyok jellemzik ezeket a lakrészeket, melyekben néha családok is élnek, gyermekekkel.

A kép forrása: tert.am

Sok helyen az aprócska alapterületen felfelé "terjeszkednek" a lakók és magasabbra helyezik el az ágyakat, alulra minden mást. De a WC és a konyha így is többnyire egymás mellé kerül.

A kép forrása: tert.am

Meglehetősen gyakori, hogy az eredetileg sem túl nagy (de még normál méretű) lakásokat több, különálló lakásra osztják szét (falakkal leválasztva, külön bejárattal ellátva azokat), így egy átlagos 50 m2-es lakásból 5 db 10 m2 -es dobozlakás lesz, melyek között akad olyan is, mely teljesen ablaktalan. A megszülető új életterek legtöbbje egy vagy max két helységből áll (egy "szobából" felfelé terjeszkedő módon) és egy "konyha-WC" vegyes fülkéből.

A kép forrása: tert.am

Még a dobozlakások között is vannak minőségi különbségek. Míg egyes ilyen lakrészek a nyomornegyedekben találhatóak, mások valamivel jobb környékeken, színvonalasabb berendezéssel, mint az itt következőknél:

A kép forrása: businessinsider.com

A kép forrása: scmp.com

A 20-30 vagy akár 40 emeletes tömbházak szerves részét képezik a kínai Hongkong város látképének. Az ezekben uralkodó állapotok nem mindig szembeötlőek kívülről nézve.

A kép forrása: bloomberg.com

 A kép forrása: tert.am

 Felhasznált anyagok:

• tert.am/en/news
• origo
• divany.hu
• player.hu
• nap24.eu

Bolygónk felületének 70,9%-át borítja víz, ami 361 millió km2 nagyságú, hatalmas területet jelent. Ennek legnagyobb részét a három óceán tesz ki: a Csendes-óceán (166 millió km2), az Atlanti-óceán (106 millió km2) és az Indiai-óceán (74 millió km2). Egyes tengereket a tudósok külön óceánoknak tekintenek, ilyen a Jeges-tenger és a Déli-óceán. Ami a tavakat illeti, a legnagyobb kiterjedésű a Kaszpi-tenger Ázsiában (371 ezer km2) és a Felső-tó Észak-Amerikában (82 ezer km2). A nagyság mellett a mélység adatok is érdekesek. Jelen poszt ezekről szól.

A kép forrása: LINK

Földünk legmélyebb pontja a Mariana-árok, melynek legalsó pontja 11 034 méterre van a felszíntől (a Challenger hasadéknál). Elhelyezkedését tekintve a Csendes-óceánban található Japántól délkeletre, a Fülöp szigetek közelében. Az óceánok közül egyébként is a Csendes-óceán a legmélyebb, hiszen átlagosan 4188 méter (!) mély. Második az Indiai-óceán, átlagos mélysége 3890 méter (legmélyebb pontja: 7455 méter a Jávai árokban) és harmadik az Atlanti-óceán 3339 méteres átlag mélységgel (legmélyebb pontja: 8605 méter Puerto Rico-i ároknál).

Ezekben a hihetetlen mélységekben is van azonban élet, ahogyan minden mélységtartománynak megvan a maga élővilága. A legtöbb tengeri élőlény a legfelső 300 méteren él, 400 - 500 métertől lefelé rohamosan csökken az élővilág gazdagsága (a lenti ábra is ezt szemlélteti). 

A kép forrása: quizlet.com

A legmélyebben eddig észlelt élőlény a 10,8 centis Csigahal (Pseudoliparis belyaevi), mely 8 ezer méternél mélyebben is megél. Egy példányát Japán közelében, az Izu-Bonin árokban kapták lencsevégre 8336 mélyen (ahol 800 szoros a nyomás a felszínihez képest).

A Föld legmélyebben előforduló élőlénye tehát egy aprócska hal, mely úgy tűnik bármekkora nyomást kibír és az alig 1 fokos hőmérséklet sem probléma számára.

A kép forrása: LINK

Egyéb különleges mélytengeri állatok: Koboldcápa (mely 1000 méter alatt is gyakori), a Púpos horgászhal (Melanocetus johnsonii) saját lámpással az örök sötétségben úszkál és például a mélytengeri óriáskalmár (Architeuthis dux) mely 10-12 méterere is megnőhet és az ezer méternél nagyobb mélységeket kedveli.

Ami a tengereket (és nem óceánokat) illeti: a Földközi-tenger átlagos mélysége kevesebb mint fele az óceánokénak, "alig" 1500 méter, de akadnak szélsőségek is. A legsekélyebb tenger a Sárga-tenger Kína partjainál (40 méter az átlag-mélysége), Európában pedig a Balti-tenger (alig 55 méteres átlag-mélységgel) Észak-Európában; legmélyebb a Filippínó-tenger (6 ezer méter mély), Európában a Norvég-tenger (1600 m).

A tavak tekintetében sok az érdekesség. A legmélyebb tó az oroszországi (szibériai) Bajkál-tó, mely 1637 méter mély, a második az afrikai Tanganyika-tó 1435 méteres szintén megdöbbentő mélységgel, a bronzérmet pedig a Kaszpi-tenger kapja 1025 méterrel.

Ami a hozzánk legközelebb eső felszíni vizeket illeti: az Adria átlagos mélysége csak 252 méter (így a sekélyebb tengerek közé tartozik), míg legnagyobb tavunk a Balaton alig 3 méteres átlagos mélységgel rendelkezik és legmélyebb pontján a Tihanyi-kútnál is alig 11 méter mély.

A képen a Föld legmélyebb pontjára leereszkedő Trieste mini-tengeralattjáró látható, mely 1960 január 23-án tette meg az utat Jacques Piccard és Don Walsh részvételével. A kép forrása: LINK

Ami a tengerek mélységzónáit illeti, pár érdekesség ...

• A búvárok jellemzően 40 méternél mélyebbre nem merülnek, de akadnak, akik vállalnak nagyobb mélységeket is (mélytengeri búvárok), viszont 100 méter alatt már számolni kell az úgynevezett keszon betegséggel.
• A fényviszonyok 40-50 méternél romlanak el jelentősen (ebben a tartományban már csak félhomály van), majd 150-200 métertől találunk sötétséget. A fény azonban egészen 900 - 1000 méterig is lejut szórvány formában (alig érzékelhető módon).
  
• A mai modern tengeralattjárók és mellesleg a kék bálnák is maximum 500 méter mélységig merülnek le. Ennél mélyebbre mindkettő ritkán vállalkozik.
• Ezer métertől már tökéletes a sötétség, de itt is találhatunk még méretes élőlényeket, például a már említett óriás kalmárt.
• 4 ezer métertől kezdődik az úgynevezett mélytengeri zóna. Az 1912 április 14-én elsüllyedt Titanic majdnem ilyen mélységben fekszik az Atlanti-óceán fenekét, Kanada partjaitól (Új-Fundlandtól) 900 km-re, 3821 méter mélyen.
  
• A Föld legmélyebb pontja a Mariana-árokban a Challenger-szakadék. Ide legelőször 1960 január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh jutott le a Trieste fedélzetén. Utoljára pedig 2012 március 26-án James Cameron amerikai rendező járt itt Don Walsh társaságában.

Felhasznált anyagok:

• tudnivalok.eu - Mennyire mély az óceán
• monochrome-watches.com
• Marine Ecosystem - quizlet.com

 Miért épp Nanga Parbat?

Isten hozott a Nanga Parbat blogon!

Hogy miért ezt a blognevet választottam? Mert egyrészt szanszkrit nyelven van (mely a hinduizmus szent nyelve, mondhatni Ázsia latinja, a legősibb ma is beszélt nyelv), másrészt mert egy olyan hegyet takar, mely a Föld egyik legnehezebben meghódítható magaslata. Pontos helye: India és Pakisztán között a Himalájában (Kasmírban) van. A nanga parbat szavak jelentése: "meztelen hegy". A magassága egyébként: 8125 méter, csupán 8 db ennél magasabb hegycsúcs van bolygónkon.

Visszatérve a névválasztásra: vegyük sorba: a Nanga Parbat a legősibb nyelven íródott kifejezés, mely a legnehezebben meghódítható hegyet takarja a Föld egyik olyan pontján, ahol 2 ezer éve zajlanak harcok és ahol három vallás találkozik (az iszlám, a buddhista és a hindu) a leginkább sokoldalúbb kultúrák mentén. Mennyi "leg". A blog pedig az érdekességek jegyében indult, mert Földünk érdekességeiről tervez posztokat megjelentetni. Adózva egyúttal az ázsiai mentalitásnak, a hinduizmus és buddhizmus türelmének és kiegyensúlyozottságának.