Bolygónk felületének 70,9%-át borítja víz, ami 361 millió km2 nagyságú, hatalmas területet jelent. Ennek legnagyobb részét a három óceán tesz ki: a Csendes-óceán (166 millió km2), az Atlanti-óceán (106 millió km2) és az Indiai-óceán (74 millió km2). Egyes tengereket a tudósok külön óceánoknak tekintenek, ilyen a Jeges-tenger és a Déli-óceán. Ami a tavakat illeti, a legnagyobb kiterjedésű a Kaszpi-tenger Ázsiában (371 ezer km2) és a Felső-tó Észak-Amerikában (82 ezer km2). A nagyság mellett a mélység adatok is érdekesek. Jelen poszt ezekről szól.
A kép forrása: LINK
Földünk legmélyebb pontja a Mariana-árok, melynek legalsó pontja 11 034 méterre van a felszíntől (a Challenger hasadéknál). Elhelyezkedését tekintve a Csendes-óceánban található Japántól délkeletre, a Fülöp szigetek közelében. Az óceánok közül egyébként is a Csendes-óceán a legmélyebb, hiszen átlagosan 4188 méter (!) mély. Második az Indiai-óceán, átlagos mélysége 3890 méter (legmélyebb pontja: 7455 méter a Jávai árokban) és harmadik az Atlanti-óceán 3339 méteres átlag mélységgel (legmélyebb pontja: 8605 méter Puerto Rico-i ároknál).
Ezekben a hihetetlen mélységekben is van azonban élet, ahogyan minden mélységtartománynak megvan a maga élővilága. A legtöbb tengeri élőlény a legfelső 300 méteren él, 400 - 500 métertől lefelé rohamosan csökken az élővilág gazdagsága (a lenti ábra is ezt szemlélteti).
A kép forrása: quizlet.com
A legmélyebben eddig észlelt élőlény a 10,8 centis Csigahal (Pseudoliparis belyaevi), mely 8 ezer méternél mélyebben is megél. Egy példányát Japán közelében, az Izu-Bonin árokban kapták lencsevégre 8336 mélyen (ahol 800 szoros a nyomás a felszínihez képest).
A Föld legmélyebben előforduló élőlénye tehát egy aprócska hal, mely úgy tűnik bármekkora nyomást kibír és az alig 1 fokos hőmérséklet sem probléma számára.
A kép forrása: LINK
Egyéb különleges mélytengeri állatok: Koboldcápa (mely 1000 méter alatt is gyakori), a Púpos horgászhal (Melanocetus johnsonii) saját lámpással az örök sötétségben úszkál és például a mélytengeri óriáskalmár (Architeuthis dux) mely 10-12 méterere is megnőhet és az ezer méternél nagyobb mélységeket kedveli.
Ami a tengereket (és nem óceánokat) illeti: a Földközi-tenger átlagos mélysége kevesebb mint fele az óceánokénak, "alig" 1500 méter, de akadnak szélsőségek is. A legsekélyebb tenger a Sárga-tenger Kína partjainál (40 méter az átlag-mélysége), Európában pedig a Balti-tenger (alig 55 méteres átlag-mélységgel) Észak-Európában; legmélyebb a Filippínó-tenger (6 ezer méter mély), Európában a Norvég-tenger (1600 m).
A tavak tekintetében sok az érdekesség. A legmélyebb tó az oroszországi (szibériai) Bajkál-tó, mely 1637 méter mély, a második az afrikai Tanganyika-tó 1435 méteres szintén megdöbbentő mélységgel, a bronzérmet pedig a Kaszpi-tenger kapja 1025 méterrel.
Ami a hozzánk legközelebb eső felszíni vizeket illeti: az Adria átlagos mélysége csak 252 méter (így a sekélyebb tengerek közé tartozik), míg legnagyobb tavunk a Balaton alig 3 méteres átlagos mélységgel rendelkezik és legmélyebb pontján a Tihanyi-kútnál is alig 11 méter mély.
A képen a Föld legmélyebb pontjára leereszkedő Trieste mini-tengeralattjáró látható, mely 1960 január 23-án tette meg az utat Jacques Piccard és Don Walsh részvételével. A kép forrása: LINK
Ami a tengerek mélységzónáit illeti, pár érdekesség ...
- A búvárok jellemzően 40 méternél mélyebbre nem merülnek, de akadnak, akik vállalnak nagyobb mélységeket is (mélytengeri búvárok), viszont 100 méter alatt már számolni kell az úgynevezett keszon betegséggel.
- A fényviszonyok 40-50 méternél romlanak el jelentősen (ebben a tartományban már csak félhomály van), majd 150-200 métertől találunk sötétséget. A fény azonban egészen 900 - 1000 méterig is lejut szórvány formában (alig érzékelhető módon).
- A mai modern tengeralattjárók és mellesleg a kék bálnák is maximum 500 méter mélységig merülnek le. Ennél mélyebbre mindkettő ritkán vállalkozik.
- Ezer métertől már tökéletes a sötétség, de itt is találhatunk még méretes élőlényeket, például a már említett óriás kalmárt.
- 4 ezer métertől kezdődik az úgynevezett mélytengeri zóna. Az 1912 április 14-én elsüllyedt Titanic majdnem ilyen mélységben fekszik az Atlanti-óceán fenekét, Kanada partjaitól (Új-Fundlandtól) 900 km-re, 3821 méter mélyen.
- A Föld legmélyebb pontja a Mariana-árokban a Challenger-szakadék. Ide legelőször 1960 január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh jutott le a Trieste fedélzetén. Utoljára pedig 2012 március 26-án James Cameron amerikai rendező járt itt Don Walsh társaságában.
Felhasznált anyagok:
